Rigó Márta: Nekem a festés a mentsváram

Rigó Márta, vagy ahogy a követői hívják, Márti néni egy igazi „internetmami”, akinek mára már tizenegyezer követője van a YouToubon, és több mint 36 ezer a Facebookon is. Vagányan, szókimondóan, tabuk nélkül mer bármiről beszélni közösségi oldalain. Elmondása szerint sok követőjét segítette át nehéz élethelyzetén. Emellett elismert festőművész, akinek munkásságára már számos híresség felfigyelt, sokuk falán megtalálhatók a képei. Mindemellett egy hétköznapi nőnek tartja magát, aki azt vallja, hogy humor nélkül nem lehet elviselni az életet.

– Mit tanácsolna annak, aki most kezdene el festeni?

– Szerintem nem kell újévi fogadalom ahhoz, hogy valaki elkezdjen festeni, ez csak elhatározás kérdése. Ha valaki idén szeretne megtanulni festeni azt mondom,  durr bele a közepébe! Nincs szükség arra, hogy az ember külön elmenjen oktatóhoz, hiszen a művészet belülről jön. Talán azt az egyet azért fontos tudni, hogy ezt nem lehet erőltetni.

– Miért éppen a festészet választotta?

– Amikor édesanyám beteg lett, fogalmam sem volt, hogy mihez kezdjek. Jártam pszichiáternél, aki a monológomba belealudt. Pedig az “nagy színjáték “ volt. Így hazamenvén leültem édesanya ágyára és vele beszéltem meg, hogy hogyan is tovább. Munka terápiának ott volt Ő, így kizárásos alapon maradt a művészet. Bár évekig hegedültem, gondoltam ezzel már nem kínzom a lakókat. Így jött a festészet, ami az én mentsváram.

– Sok ismert embernél lóg a falon egy Rigó Márta alkotás...

– Édesanyám halála után kezdtem el aktívan festeni. Azóta volt legalább 10 kiállításom Debrecenben, és Budapesten is akadt pár, például a Vallai Kertben. Én állandóan bombázom azokat, akiket szeretek. Haumann Péter, Charlie, Demjén Rózsi, Palácsik Lilla, és Andy Vajna is kapott egy képet, valamint a kedvenc őrültem, Cyla is folyamatosan el van látva az alkotásaimmal... Őket szeretem, tisztelem és becsülöm. Nagyon sokat kaptam a művészektől mind zeneileg mind képileg mind érzelmileg és mindenféle tekintetben. Szeretném meghálálni nekik, hiszen ők is inspirálnak.

– Tudna mesélni egy személyes élményt?

– Azt mesélte Charlie, hogy amikor megkapta a képet, éppen a fia ment hozzá,  aki azt kérdezte tőle: - Fater, honnan van ez a kép? – Hát egy festőművész barátnőmtől, válaszolta, majd a fia erre - "Na add csak ide! "És el is vitte. Egyébként Charlie nem is értette az okát, ugyanis a kép egy ördögöt ábrázolt.  Ördögi a pali, ahogyan énekel, borsózik az ember háta, hát imádom!

– Tudta, hogy érettségi tételként szerepel az iskolákban?

– Fogalmam sincs, hogyan lettem érettségi tétel, az egyik követőm írta nekem Youtubon, hogy tessék elképzelni, hogy érettségi tétel lesz Márti néni. Mondom, nem mondod! Na gondoltam magamban, látod miből lesz a cserebogár?

– Hogyan lett a fiatalok körében ennyire ismert?

– Mikor bejött a Covid, mondom úgyis bevagyunk zárva. És éppen akkor szült a lányom, amikor napvilágot látott egy elég megosztó bejegyzés az interneten… akkor abba beleálltam. De egyébként nem bántok senkit. Szóval ez indított el, és mára már több, mint tizenegyezer feliratkozóm van a YouTubon. Azóta minden este liveolok, ha épp nem vagyok rossz passzban, ami nagyon ritkán fordul elő, de azon kívül mindig indítok élő adást, mert a követőim szeretik. Rengeteg magányos ember van, egyre jobban el vagyunk szigetelve egymástól. Szóval nagyon sok ember él egyedül, és tényleg magányos… nekik csak én vagyok. Rengeteg levelet kapok, hogy milyen sokat tudtam segíteni egy-egy rossz élethelyzetben. Az a fiatalember, aki a Youtube csatornámat indította el, az öngyilkosság szélén állt, és sikerült megmentenem.

– Mi a titka?

– Én nem fésülködöm meg egy élő adás előtt, nem mosom meg az arcomat, nem sminkelem ki magam. Úgy ülök a képernyő elé, ahogy éppen itthon vagyok, és ezt nagyon díjazzák is az emberek. Nincs séró belőve, sőt még pisilni is elmegyek közben. És közvetlen vagyok velük, mindent elmondok, azt is hogy alkoholista voltam, azt is hogy már nem iszom többet, és mindenkinek van kiút ebből. Összefoglalva azt tudom mondani, hogy az őszinteségre nagyon vevők az emberek. Én nem viselek maszkot, amikor forog a kamera, nem mutatom azt, hogy minden happy, aztán ha leáll az adás ott a rideg valóság… nem, ez nem én vagyok.

(fotók: Boldog Attila)